A nevelés alapos átformálása valóban sürgőssé vált. Hiszen idő múltán tapasztaljuk, mi minden hiányzik az iskolai programokból, felkészíteni mindahányunkat a szülő szerepére és sikeresen, jól
felnevelni porontyainkat akik majd utánunk veszik át a stafétabotot.
Arra sem figyelmeztetnek, előbb-utóbb elkerülhetetlenül elérjük a kort amikor már kénytelenek leszünk hozzákezdeni az ''odafigyeléshez'' az ''óvatos élethez'' mely csupa-csupa
''elővigyázatból'' tevődik össze: ''Vigyázz!'' óvnak minduntalan, ''Vigyázz!'' mondogatjuk mi magunk is jómagunknak, hiszen százféle veszély vesz körül amióta szervezetünk gyengül,
testünk hanyatlóban, energiánk fogytán.
Nos, az idő betelt : '' VIGYÁZZ MAGADRA ! '' Ezt véssük emlékezetünkbe, ez a vezényszó hangozzék el lépteink nyomán, mióta a hatvan már a hátunk megett és a hetvenkedés is
a múlté. Minthogy elfelejtettek figyelmeztetni reá ifjúkorunkban, magunk tudatosítsuk magunkban mindezt most, hajlott korunk hajnalán mert, makacson, folytatni kívánjuk útunkat
tovább!
Tudatosítsuk hát magunkban, igen biza'! miszerint a kor, az öregedés, (miért ne?!) a vénülés - csupán ismeretlen
mesterség, semmi más, melyet tudunk gyakorolni, ha ''beletanulunk!'' Nézzünk szembe velük félelem nélkül, előítéletektől mentesen!
Kíváncsi vagyok mit gondoltok minderről ti mind, a régiek ? És mi lenne ha vita-fórumot indítanánk, elsőbben azokkal akik érintve érzik magukat és persze mindenki mással aki
érdeklődik a dolog iránt?
/https%3A%2F%2Fassets.over-blog.com%2Ft%2Fcedistic%2Fcamera.png)