Világháló: ez a számítógéppel létrehozott virtuális valóság...

Márai Sándor mondotta egykor: « Úriember ma már csupán szótárakat olvas ». Az állítás máig érvényes.

Az Akadémiai Kiadó «Magyar Értelmező Kéziszótára» (Második, átdolgozott kiadás 2003\2006) így taglalja a virtuális szó jelentését:

«virtuális» 1. Látszólagos, elképzelt, nem valódi.  Inf Számítógéppel létrehozható ~ valóság. 2. Tud  lehetőségként létező, lappangó.   Ennyi a szótári referencia; idáig világos az ügy.  Mármost ha a «Világháló»-ra alkalmazzuk ezt a meghatározást, elérkezünk ehhez a «számítógéppel létrehozott virtuális valósághoz» amelyben pillanatnyilag minden porcikánkkal létezünk, én aki írom és mindenki más aki olvassa ezt az irományt.

 Bizonyos tekintetben térfogatot változtatunk, egy különböző természetű világba helyezzük át magunkat, hogy mintegy «magasabb fokon» tudjunk kommunikálni, egymással kapcsolatba kerülni, egymással érintkezni. Ez a jelenség friss keletű, tíz év előtt is még csupán képzeleti síkon létezett, mostanra viszont gigantikus méreteket öltött. Azaz ami «lehetőségként létező, lappangó» ritkaság volt évek előtt, mára belopakodott mindennapjaink ácsozata alá és mostantól egy fedél alatt él velünk.

  Pillanatra próbáljunk belegondolni az egészbe, rettegés nélkül. Egyetlen veszély fenyeget: a tériszony, mint mikor valaki nagy magasra kapaszkodott s miközben látóhatára hatalmasat nőtt és szélesedett, most retteg a lába alá tekinteni, mert kevereg gyomra az elviselhetetlen szédüléstől: a lábai alatt kavargó iszonyatos mélység örvénye vonzza, húzza, szívja őt lefelé, lejjebb és egyre lejjebb, ellenállhatatlanul.

Új térfogatban élni, tenni, mozogni annyi, mint egész életvitelünket  újra programozni, harmóniában a megváltozott nehézkedési törvényekkel. Mindennel számot vetni, mindent számba venni, minden módosult körülményt megvizsgálni. Új rendtartást  kifejleszteni, új magatartási és viselkedési formákat kidolgozni, új biztonsági kódexet megalkotni az eredményes jövendő együttműködés érdekében: ez a feladat, amit az előrelépés kényszere megkövetel.

Ne gondolja senki, hogy elméleteket szándékozom gyártani; csak azon morfondírozom, milyen nagyszerű lehetőségeket kínál ez az újdonatúj technológia sajátmagunk megvalósítására, kivételes kapcsolatrendszerek kialakítására, tapasztalatok kicserélésére, műveltségünk kölcsönös megmunkálására, tudásunk mélyítésére; a lehetőségek valóban szédítőek!

Nos, jertek, fogjunk hozzá!